2010. június 17., csütörtök

versek, dalok 2.

Pap Vendelnek...
Pap Vendelnek nincsen orra, leharapta a sógora,
Hej, tedd rá, most tedd rá!
Uccu tedd rá, mostan tedd rá, réz sarkantyúd pengesd meg rá,
Hej, tedd rá, most tedd rá!

Nesze kutya, Vendel orra, sose kaptál ilyen jóra,
Hej, tedd rá, most tedd rá!
Uccu tedd rá!


Szita, szita...
Szita, szita, sűrű szita,
Ma szitálok, holnap sütök,
Neked egy kis cipót sütök.
Megzsírozom, megvajazom,
Mégis, mégis neked adom!


Által mennék...
Által mennék én a Tiszán ladikon, ladikon, de ladikon.
Ott lakik a, ott lakik a galambom, ott lakik a galambom.
Ott lakik a városban, a harmadik utcában.
Piros rózsa, kék nefelejcs, ibolya virít az ablakában.

Által mennék én a Tiszán, nem merek, nem merek, de nem merek.
Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek.
Lovam hátán seje haj, félre fordul a nyereg,
A Tiszának habjai közt elveszek, a babámé nem leszek.


Ha felmegyek...
Ha felmegyek a budai nagy hegyre,
letekintek, letekintek a völgybe,
Ott látom a, ott látom a kicsi kertes házunkat,
édesanyám szedi a virágokat.

Addig megyek, míg a szememmel látok,
míg egy sűrű erdőre nem találok,
Sűrű erdő közepében van egy magas kaszárnya,
oda leszek kis angyalom bezárva.


Tavaszi szél
Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom,
Minden madár társat választ, virágom, virágom.
Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom,
Te engemet, én tégedet, virágom, virágom.

Zöld pántlika, könnyű gúnya, virágom, virágom,
Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom.
De a fátyol nehéz gúnya, virágom, virágom,
Mert azt a bú hajtogatja, virágom, virágom.


Anyám, édes anyám
Anyám, édes anyám, elfeslett a csizmám,
Elfeslett a csizmám, ki varrja meg immár?
Lányom, édes lányom, csépelünk a nyáron,
Eladjuk az árpát, veszünk új csizmácskát.


A gúnárom elveszett
A gúnárom elveszett, keresésére megyek,
Nincsen annak más jegye, szárnya, tolla fekete.
Az én tyúkom megbódult, a fazékba belebújt,
Ó, én édes tyúkocskám, te leszel a vacsorám.
A kis tücsök ciripel, hátán semmit se cipel,
Jobbra dűl, meg balra dűl, talán bizony hegedül.


Bezere, bezere
Bezere, bezere dombocska, Kerekecske gombocska, Itt szalad a nyulacska.
Erre megyen, itt megáll, itt egy körutat csinál, ide bújik,ide be, Flórának a keblibe!


Erre kakas, erre tyúk
Erre kakas, erre tyúk, erre van a gyalogút.
Taréja, haréja, ugorj a fazékba, zsupsz!


Cifra palota
Cifra palota, zöld az ablaka, gyere ki te tubarózsa, vár a viola.
Kicsi vagyok én, majd megnövök én, esztendőre vagy kettőre nagylány leszek én.


Kis hurka
Kis hurka, nagy hurka, tarisznyámat hadd húzza!
Ha nagyot nem adnak, kicsit is elfogadok.


Aki nem lép egyszerre
Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére.
Pedig a rétes nagyon jó, katonának az való.
Nem megyünk mi messzire, csak a világ végére.
Ott sem leszünk sokáig, csak tizenkét óráig.


Sűrű erdő
Sűrű erdő,
kopasz mező,
pislogó,
szuszogó,
tátogó,
itt bemegy,
itt megáll,
itt a kulacs, itt igyál!


Kip-kop kalapács
Kip-kop kalapács, kicsi kovács mit csinálsz?
Sárga lovat patkolok, arany szeggel szegelem,
Uccu pajtás, kapj fel rája, úgyis te vagy a gazdája!


Jákobnak volt
Jákobnak volt hat fia,
Mind a hat csizmadia,
Simi, Samu, Sámuel,
Dini, Dani, Dániel!


Poros úton
Poros úton kocsi zörög,
A kereke gyorsan pörög,
Sári néni vezeti,
Aki látja, neveti.


Egy boszorka van
Egy boszorka van, három fia van.
Iskolába jár az egy, másik bocskort varrni megy,
A harmadik itt a padon a dudáját fújja nagyon.
De szép hangja van, da-na-da-na-dan.


Szélről legeljetek
Szélről legeljetek, fának ne menjetek,
Mert ha fának nekimentek, fejeteket beveritek,
Szili kút, szanyi kút, szentandrási sobrikút.


A lovamnak hét határon...
A lovamnak hét határon nincsen párja, sej.
Hogyha egyszer zabot kap, a kordéval elszalad.
A lovamnak hét határon nincsen párja, sej.
A lovamnak hét határon nincsen párja, sej.

Mondom neki, a csigát előzzük meg legalább!
A lovamnak hét határon nincsen párja, sej.
A lovamnak hét határon nincsen párja, sej.
Feszül kengyel, szakad hám, uccu a csiga után!

A lovamnak hét határon nincsen párja, sej.
A lovamnak hét határon nincsen párja, sej.
Tengely, kerék odavan, lemaradtunk csúfosan.
A lovamnak hét határon nincsen párja, sej.


Megfogtam egy szúnyogot...
Megfogtam egy szúnyogot, nagyobb volt egy lónál,
kisütöttem a zsírját, több volt egy akónál.


Édes almát...
Édes almát hoztam én, gömbölyű, tűz színű, mint a fény.
Enné hét falu, kapd el kisfiú, üljünk fa tövibe kettecskén!
Mérges pulykát hoztam én, szárnyai, tollai, mint a szén.
Enné hét falu, kapd el kisfiú, üljünk fa tövibe kettecskén!


Betlehem kis falucskában
Betlehem kis falucskában
Karácsonykor éjféltájban
Fiú Isten ember lett,
Mint kisgyermek született.
Őt nevezték Jézuskának,
Édesanyját Máriának,
Ki pólyába takarta,
Befektette jászolba.
Az angyalok fenn az égben
Mennyei nagy fényességben
Zengették az éneket:
Dicsőség az Istennek.


Hej, két tyúkom
Hej, két tyúkom tavalyi, háromharmad évi,
Jól tudtátok, hogy az enyém, mért adtatok enni?
Tyu-tyu szőke, tyu-tyu barna, tyu-tyu mind a három,
A kakasom sem veszett el, nincsen semmi károm!


Jöttem karikán
Jöttem karikán, kicsi taligán,
Három véka fülemüle énekel a fán.
Kordé kocogó, taligakerék,
Három véka jókívánság, áldjon meg az ég!


Kis kece lányom
Kis kece lányom fehérbe vagyon,
Fehér a rózsa kezébe vagyon.
Mondom, mondom, fordulj ide mátkám asszony,
Mondom, mondom, fordulj ide mátkám asszony!


Kecske ment a kiskertbe
Kecske ment a kiskertbe,
a káposztát megette.
Siess kecske, ugorj ki!
Jön a gazda megfogni.


Fújj szél
Fújj szél, meleg szél,
Jön a tavasz, fut a tél.
Nem fúj már, és nem havaz,
Itt van, itt van a tavasz.


Két szál pünkösdrózsa
Két szál pünkösdrózsa,
Kihajlott az útra.
El akar hervadni,
Nincs ki leszakítsa.

Nem ám az a rózsa,
Ki a kertben nyílik,
Hanem az a rózsa,
Ki egymást szereti.

Nem szeretlek másért,
Két piros orcádért,
Szemed járásáért,
Szád mosolygásáért.


Béka, béka
Béka, béka, brekeke,
Jól vigyázz a bőrödre,
Mert a gólya erre jár,
Megeszen a csőrivel.


Nyuszi, nyuszi
Nyuszi, nyuszi, nyulacskám,
Ne félj tőlem, nincs puskám!
Nincsen nekem egyebem,
Csak káposztalevelem.


Hej Gyula
Hej, Gyula, Gyula, Gyula,
szól a duda, duda, duda,
Pest, Buda, Buda, Buda,
pattogatott kukorica.


Kiugrott a gombóc
Kiugrott a gombóc a fazékból,
utána a molnár fazekastul,
stul, stul, stul,
fazekastul.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése